Idealizmus szó jelentése
idealizmus (főnév)
1. Felsőbb eszmék szerinti élet a szokásosnál sokkal magasabb személyes elvárások és elvek betartásával.
A táncosnő nem csak a művészetében, hanem az életében is idealizmusra törekedett. A zenészcsalád életét áthatja az idealizmus.
2. Hit a tökéletességben és törekedés ennek elérésére.
A fiatalok mindig tele vannak idealizmussal. A töretlen idealizmus biztosan eléri célját.
3. Filozófia: Eszménykép elvű filozófiai rendszer, amely szerint minden létező dolog, jelenség végső oka és magyarázata a fizikailag érzékelhető anyagi világon kívül keresendő, illetve ilyen okokkal igazolható.
Az idealizmus egy eszményképet fogalmaz meg, vagy egy eszményképből indul ki. Az idealizmus szerint az ember szellemi oldala valóságos létező, és az ideális embert állítja példaképnek.
4. Átvitt értelemben: A valóságkép elvesztése, amikor egy személy vagy közösség a valóság helyett a vágyain alapuló álomvilágba menekül.
Az idealizmusba menekülés nem oldja meg a problémákat. A mozgalom vezetőjének idealizmusa megvalósíthatatlan célokban nyilvánul meg.
5. Régies: Szellemi gondolkodás, amely az eszmei értékeket és szemléletet az anyagi javak és szemlélet fölé helyezi.
Az idealizmus főleg a művészekre jellemző. Úgy érzi az ember, hogy a komolyzenét áthatja az idealizmus.
Eredet [idealizmus < francia: idéalisme (idealizmus) < latin: idealis (eszményi, kigondolt) < idea]
