Humor szó jelentése
humor (főnév)
1. Víg lelkiállapot; derűs vagy vidám kedv, kedélyállapot, amely szellemes tréfálkozásban nyilvánul meg, és jó hangulatú megközelítésével kellemetlen vagy komoly gondokat is képes közvetlen formában előadni.
Az angoloknak fanyar humoruk van. A humor sok nehéz helyzeten átsegítheti az embert.
2. Érzék a viccre, hajlam a tréfálkozásra, a kedélyességre, a dolgok vidám, derűs szemlélésére. Képesség különböző dolgok azonosnak tekintésére és megkülönböztetésére.
A gimnáziumi osztályfőnöknek jó volt a humora, ezért jól vette osztálya diákcsínyeit. A népszerű embereknek jó, ha van humoruk, mert különben könnyen megsértődhetnek.
3. Régies: Kedélyáramlás; régi orvosi felfogás szerint az emberi testben keringő, a testet fenntartó olyan nedvek összessége, amelyeknek az egyén kedélyállapotára lényeges hatásuk van.
Az orvos meg akarta csapolni a beteg humorát, mert különös érzelemkitörések vettek erőt rajta. A vércsapolás a humort csökkenti a testben.
Eredet [humor < latin: humor (életnedv < testnedv)]
Megjegyzés: Az elnevezés alapja az az elképzelés volt, hogy a humor felpezsdíti a keringési rendszert.
Nyelvtani adatok
Kifejezés
Száraz humor – (olyan viccérzék, amelyben az értelmi elem az érzelmivel szemben nagyobb hangsúlyt kap, gyakran az érzelminek szándékos háttérbe szorításával).
Lezárva 7K: 2011. március 14., 22:11
