Iszonyú szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2018. március 22., 15:47-kor történt szerkesztése után volt.
iszonyú (melléknév)
1. Visszariadást okozó; rémületet, elborzadást gerjesztő.
Az iszonyú tett után elmenekült a gyilkos. A vihar iszonyú pusztítást okozott a városban.
2. Rendkívüli mértékű; ijesztően nagy, erős.
Iszonyú tömeg gyűlt össze a főtéren. A versenyautók iszonyú zajt keltettek induláskor.
Eredet [iszonyú < iszony + -ú (melléknévképző)]
iszonyú (határozószó)
Rendkívüli mértékben; ijesztően nagyon, erősen.
Az iszonyú sok kiadás miatt alig marad ételre. Az iszonyú erős szél nagy pusztítást okozott az erdőben.
Lezárva 7K: 2014. november 11., 17:32
