Harsona szó jelentése
harsona (főnév)
1. Zene: Rézfúvós hangszer, amely a trombitával rokon. Két egymásba illesztett és egymáson csúsztatható csöve lehetővé teszi a hangszer hosszúságának változtatását, és ezzel a teljes hangsor megszólaltatását.
A harsonát bal kézben tartják, és jobb kézzel mozgatják a tolócsövet. A katonazenekarban harsona is szól.
2. Zene: Rézfúvós hangszer, amely tolószerkezet helyett billentyűs szelepekkel működik.
A harsonán egy kézzel is lehet játszani. A király érkezésére megszólaltak a harsonák.
3. Rézfúvós hangszer hangja, amelyet a rézfúvós hangszerek keltenek.
A harsona jól kihallatszik a zenekarból. A harsonára a huszár lova felkapja a fejét.
4. Rézfúvós hangszeren való játék, a rézfúvós hangszernek a (művészi) megszólaltatása.
A zenész már gyerekként harsonát tanult. Sokszor órákon át gyakorolta a harsonát.
Eredet [harsona < középmagyar: harsonya (harsona < harsány hangú) < harsog]
Eredet [pozan < német: Posaune (harsona) < germán: pusune, bosune, busine (kürt) < latin: buccina (kürt) < bucca (kürtös, „felfújt szájú” < száj, pofa)]
