Hold szó jelentése
hold (főnév I.)
A Földet kísérő kisebb égitest, amely vele együtt kering a Nap körül.
A holdat gyakran látni éjszaka. A hold keringése közben változik a látható képe az égen.
Eredet [hold < ómagyar: hold < ősmagyar: hold, hód (hold) < dravida: oli (hold, „fénylő”) < ol (fény)]
Lásd még: hajnal, holnap és húgy (főnév II.)
Alakját befolyásolhatta a sumér: hidu, ud (hold, fény) < hud, had (fényes, ragyog)
További részletezés
1. A Földnél kisebb égitest változó képe, amely főleg éjszakánként látható az égbolton különféle látszólagos alakban.
A kutya megugatja a holdat. A hold sarlója beezüstözi az éjszakát.
2. Átvitt értelemben: Képzeletbeli hely; elérhetetlennek, megközelíthetetlennek tekintett hihetetlenül távoli vagy nem is létező hely, világ.
A szerelmes fiú a holdba képzeli magát kedvesével. A sokat álmodozó ember a valóság helyett a holdba gondolja magát.
3. Szleng: Félhold alakú világos rész, folt, amely az ember körme tövén van.
Vannak olyanok, akik körmén nincs meg a hold. A lány ujjain a holdnak is fényt ad a lakkozás.
4. Csillagászat: Mellékbolygó, amely egy bolygó körül kering.
A föld holdján kívül először a Jupiter holdjait fedezte fel Galilei. A Naprendszerben elég sok bolygónak vannak holdjai.
5. Vadászat: Fehér bőr a lilik és a szárcsa orrtövén.
A vadász észreveszi a holdat a madáron. A hold az egyik ismertetőjel, aminek segítségével beazonosítja a madár fajtáját.
6. Vadászat: Fehér folt, amely a rőtvad farka alatt van; tükör.
A vadász az elfutó őz holdját látta pár pillanatig. Egy nevére adó vadász a holdat látva nem lő a vadra.
7. Tájszó: Világos vagy fehér folt, amely egy ló, szarvasmarha homlokán van.
A csikó homokán hold díszlik. A gazda legjobban tejelő tehene az, amelyiken egy hold van.
8. Régies: Időszak; az az idő, amely alatt a Hold egyszer megkerüli a Földet; egyik holdtöltétől a másikig vagy újholdtól újholdig tartó idő; körülbelül 28 nap.
A következő hold kezdetét jelöli ki a törzsfőnök a téli szálláshelyre indulásra. A nyári utolsó hold hamar eltelik.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
A holdban jár – (álomvilágban jár).
A holdban van – (sehol sincs).
A hold karimája – (Népies: mellékbolygónk látható tányérja).
A hold sarlója – (mellékbolygónk az első vagy az utolsó negyedben látható, a sarló pengéjéhez hasonló alakú karéja).
A hold tányérja – (kerek, lapos forma, amilyennek mellékbolygónk látszik).
Átsüt a hold rajta – (mellékbolygónk sugarai áthaladnak egy közbeeső közegen, esetleg nyíláson).
Dagad a hold – (mellékbolygónk alakja napról napra kerekebbnek látszik, telik).
Hold első negyede – (a mellékbolygónk újhold után következő fázisa, amelyben "D" alakúnak látjuk).
Fogy a hold – (mellékbolygónk korong alakúból látszólag "C" alakúra kisebbedik).
Fogyó hold – (holdtöltéből látszólag "C" alakúra kisebbedő, harmadik negyedben lévő mellékbolygónk).
Megfogyatkozik a hold – (Régies: holdfogyatkozás áll be).
Megtelt mint a hold – (az alakja kigömbölyödött).
Mesterséges hold – (ember nélküli űrkutató, távközlési vagy navigációs berendezés, amelyet rakétával juttatnak Föld körüli pályára).
Teljes hold / telihold – (mellékbolygónk olyankor, amikor a föld felé forduló oldalát a nap egészen megvilágítja).
Hold utolsó negyede – (a mellékbolygónk holdtölte után következő fázisa, amelyben "C" alakúnak látszik).
Változó, mint a hold – (nagyon változó).
Hold (tulajdonnév)
Csillagászat: A Föld egyetlen mellékbolygója, amely elsődlegesen a bolygónk körül és vele együtt kering a Nap körül.
A Hold 28 nap alatt kerüli meg a Földet. Az ember már többször a Holdra lépett.
hold (főnév II.)
1. Mezőgazdaság: Nagy területmérték, amit a mezőgazdaságban használtak. Nagysága különféle volt, de általában 1600 négyszögöl, azaz 5754 négyzetméter.
A falu határában a földeket holdakra osztják. Egy futballpálya kicsivel nagyobb, mint egy hold.
2. Mezőgazdaság: Nagy földterület, rendszerint szántóföld.
A gazdának van tíz holdja a falu határában. Két holdon kukoricát termel, a többin búzát.
Eredet [hold < ómagyar: hold < ősmagyar: houd, hód (hold, holdföld; „kikanyarított” földdarab, amit egy nap alatt be tudtak szántani) < dravida: kódu (kanyarít, kanyarodik)]
