Horgony szó jelentése
horgony (főnév)
1. Kikötést segítő eszköz; egy vasrúd, amely 2–4 horgas, kapa formában végződő ívelt karba ágazik szét. Láncon vagy drótkötélen eresztik a vízbe, és ott karjaival a fenékbe akaszkodva rögzíti a hajót, a csónakot.
A horgony megakadályozza, hogy a hajót elsodorja a hullámzó víz. A hajó indulásakor a horgonyt felszedik.
2. Hajózás: A hajósok jelvénye, amely kettős horog alakú.
A matrózok hímzett horgonyt viselnek a kabátjukon. A horgony arany szállal van kivarrva a kapitány kabátján.
3. Horgas eszköz, amelynek formája kampós. Kútba vagy mély üregbe hullott tárgy kiemelésére használják.
A gazda egy horgonyt dob le a kútba, hogy a leszakadt vödröt felhúzza. A horgony egy hosszú kötélen lóg, így azzal ki tudja húzni a vödört.
4. Átvitt értelemben: A remény jelképe, amely a kikötést, biztonságos helyet jelképezi.
A kislány egy kis horgonyt is kap a nagymamájától a nyakláncára a szívecske és a kereszt mellé. A festő a képre egy horgonyt is fest.
5. Szleng: Rögzítő alkatrész; gépekben, szerkezetekben rögzítésre használt beakasztó elem.
A fedelet négy horgony tartja. A horgony billenni engedi, de kirepülni nem hagyja a tengelyt.
Eredet [horgony < hor(o)g + -ony (főnévképző)]
