Hívő szó jelentése
hívő (melléknév)
1. Egy állítást igaznak tekintő (személy), aki egy gondolat, elv helyességében bízik.
A könnyen hívő embert könnyű befolyásolni. A mindenkinek hívő asszonyt könnyű becsapni.
2. Vallási: Vallásos (személy), aki egy vallás tanításait, vagy természetfölötti szellemi erők, lények létezését elfogadja, azok szerint él, azokat igaznak tartja.
A hívő ember bízik Istenben. A hívő emberek között vannak olyanok, akik nem tagjai egy egyháznak.
3. Régies: Hűséges (személy), aki egy személy vagy közösség mellett kitart, hozzá ragaszkodik, őt el nem hagyja, el nem árulja.
Az igazgató hívő embere egyben a legjobb barátja is. A párt hívő tagjai minden választáson biztosan a párt jelöltjeire szavaznak.
Eredet [hívő < hi(sz) (ige) + -v- (kötőhang) + -ő (melléknévképző)]
