Helyeslés szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2017. november 21., 16:43-kor történt szerkesztése után volt.
helyeslés (főnév)
1. Célszerűnek tartás; egy szándék jónak, megfelelőnek gondolása; egyetértés egy elképzeléssel.
A gyerek szép munkája kiérdemelte az apja helyeslését. A falusiak helyeslése támogatta az út építését.
2. Engedély adása; egy cselekvés, terv, megoldás jóváhagyása.
Nem adhatom a helyeslésemet a bosszúra. A főnök helyeslése után megkezdtük a terv végrehajtását.
3. Régies: Hivatalos elfogadás; névaláírással megerősített elismerése annak, hogy egy elszámolás rendben van.
Az ellenőr már helyeslését adta. A helyeslés nélkül érvénytelen az elszámolás.
Eredet [helyeslés < helyes(e)l + -és (főnévképző)]
