Politika szó jelentése
politika (főnév)
1. A társadalom vezetésének tudománya. Az a tudomány és gyakorlat, illetve az ezzel összefüggő elvek és ezek alkalmazásának a rendszere, amelynek segítségével egy társadalom minden tagja számára elérhető az ésszerűség, a béke, a biztonság, és a közös, illetve egyéni célok felé haladás.
A politika a humán tudományok része. A politika nem képes működni az elme ésszerűséget hozó tudománya nélkül. A szócikk megírásának idejéig az ember még nem fejlesztette ki a politika tudományát, ez még a jövőre vár.
2. A hatalommal kapcsolatos elvek és gyakorlatok összessége. Azoknak az elveknek és módszereknek az összessége, amelyek a társadalomban a hatalom megszerzésére, megtartására, illetve befolyásolására használatosak.
A társadalomban ma megfigyelhető politika egyre erkölcstelenebb. A politika egy haldokló, és egyre több ember által megvetett területe az életnek.
3. A társadalom irányításának a tárgya. A társadalom egészének, csoportjainak, illetve a benne élő egyének életének irányításával, befolyásolásával foglalkozó elvek és gyakorlatok összessége.
A szegényekkel kapcsolatos mai politika a segélyek nyújtásán alapszik. A művelődéspolitika nem képes megoldani a kultúra fejlődését a társadalomban. A bankok hitelpolitikája felelőtlen pénzügyi helyzetek kialakulását segíti elő állami és egyéni szinten is.
4. Átvitt értelemben: Vélemény és cselekvésmód. Egy személy vagy csoport másokkal kapcsolatban kialakított, gyakran hátsó gondolatokkal, előítéletekkel befolyásolt véleménye, magatartása, eljárása, cselekvésmódja.
A lakosság többségénél a társadalomban élő kisebbségek megítélésének, és kezelésének politikáját rendkívül befolyásolja a média által kialakított – akár hamis vagy önkényesen eltúlzott, egyoldalúan beállított tényeken alapuló – vélemények sokasága. Még a gyerekek különböző csoportjaiban is megfigyelhető, hogy a közülük kiemelkedő hangadók politikája hogyan befolyásolja a többiek véleményét, és ez hogyan járul hozzá vezető szerepük megerősítéséhez.
5. Átvitt értelemben: Ravaszság, furfang. Leleményes ravaszsággal kieszelt ötlet, végrehajtási mód egy bonyolult, nehéz dolog megoldására, elvégzésére.
A titkárnő ügyes politikával bármit el tud érni a főnökénél. Az asszony politikával érte el a férjénél, hogy az megvegye számára a bundát.
Eredet [politika < görög: politész (a városállamra tartozó) < polisz (városállam, polisz)]
