Köd szó jelentése
köd (főnév)
1. Sűrű, párás levegő, amin nehéz keresztüllátni; a föld felszíne közelében lebegő parányi vízcseppecskék, amik korlátozzák a látástávolságot; a vízcseppecskék látást korlátozó tömege, amely a páránál jóval sűrűbb felhőszerű képződmény.
A köd nehezíti a közlekedést. A novemberi köd sokszor jár esővel. A repülőgépek felszállásával várni kell, amíg eloszlik a köd. Hivatalosan akkor van köd, ha a vízszintes látástávolság kisebb, mint 1 km.
2. Látási akadály; a levegőben lebegő porszerű anyagok (például por, korom) látótávolságot, látási lehetőséget csökkentő, korlátozó tömege.
A távolodó autót már nem lehet kivenni a felvert nagy por ködéből. Az iparvidékeken régen a környezetvédelmi szűrők bevezetése előtt sokszor volt koromból álló köd.
3. Átvitt értelemben: Érzékelést csökkentő zavar; egy lelki vagy más tényező, körülmény okozta bizonytalanság, homályosság a látásban, illetve a gondolkodásban.
Az emlékezetben a múlt köde borul a régi dolgokra. Az ittas férfi látására és reflexeire a részegség köde telepedik, ezért nem szabad ilyen állapotban gépkocsit vezetni.
Eredet [köd < ómagyar: köd < mongol: khödeng (köd) < dravida: kattu (befed, beborít)]
