Nómenklatúra szó jelentése
nómenklatúra (főnév)
1. Elnevezési rendszer, egy tárgykörben, tudományágban a dolgok vagy elemek elnevezésére használt szavak összessége.
Egy új tárgykör tanulásakor a nómenklatúrát is meg kell tanulni. Az eltérő nómenklatúra miatt egyes szavak jelentése kisebb-nagyobb mértékben más és más a szakterületek szerint.
2. Szleng: Hatásköri jegyzék, amely alapján a pártállami rendszerben (a szocializmus idején) az egyes vezető tisztségekre kiválasztották a megfelelő személyeket.
A pártbizottság a nómenklatúrát is figyelembe veszi az igazgató kinevezésekor. A nómenklatúrának döntő része a politikai megbízhatóság.
3. Szleng: Vezetőréteg a pártállami rendszerben (a szocializmus idején).
A nómenklatúra számára külön pártüdülők álltak rendelkezésre a Balaton partján. A nómenklatúrához tartozás különleges előnyökkel járt.
4. Régies: Betűrendes névjegyzék, amelyben személyek (ritkábban más élőlények, dolgok) nevét sorolják fel egymás után.
Az egyesület tagságának nómenklatúrájába felvették az új tagot. Az országgyűlési választásokon csak a választók nómenklatúrájába felvett személyek szavazhatnak.
Eredet [nómenklatúra < latin: nomenclatura (névjegyzék) < nomen (név) + calator (kiáltó, szólító) < calo (kiált, hív)]
