Rendelkezés szó jelentése
rendelkezés (főnév)
1. Kiadott utasítás vagy irányelv egy helyzet vagy ügy kezelésére, egy teendő elvégzésére. A kiadott utasítás vagy irányelv szövege, tartalma.
A vezető rendelkezése alapján végzik a dolgukat a munkások. Az igazgató aláírja az új rendelkezést, ami a vállalati büfé nyitva tartását szabályozza.
2. Egy utasítás kiadása. Az a tény, hogy egy személy vagy csoport intézkedik egy ügy kezeléséről vagy egy teendő elvégzéséről.
Egy vezető gyakran él a rendelkezés jogával. A vállalat igazgatója naponta végez rendelkezést: neki főleg ez a munkája.
3. Átvitt értelemben: A felhasználás lehetősége, amely kiterjed a felelősségi körbe tartozó személyekre, eszközökre, tárgyakra és anyagokra, pénzre.
Amikor egy szülő pénzt adott a gyerekének, akkor a pénzhez kapcsolódó rendelkezést is átadta neki: a gyerek tankönyvekre és füzetekre költheti. A csoportvezető nyolc embert kapott rendelkezésre a munka elvégzéséhez.
Eredet [rendelkezés < rendelkez(ik) + -és (főnévképző)]
