Gazda szó jelentése
gazda (főnév)
1. Tulajdonos személy, akinek kizárólagos joga, hogy egy tárggyal, dologgal rendelkezzen, aki sajátjaként birtokol egy földterületet vagy épületet.
A ház gazdája karbantartja az épületet. A kutya gazdája felel az állat viselkedéséért.
2. Magángazdálkodó személy, aki a maga földjét műveli.
A gazda traktort vett a szántáshoz. A gazda maga vezeti a kombájnt aratáskor.
3. Biológia: Élősködő hordozója; olyan állat vagy növény, amelyen élősködő telepedett meg.
A bolha gazdája kutya is, macska is lehet. A gazdát az élősködő növény megfosztja táplálékától.
4. Régies: Munkaadó személy, akivel munkaadói viszonyban van egy alkalmazott; munkáltató, főnök.
Az inasok tartanak a gazdától. A béres egy évre szerződött a kenyéradó gazdához.
5. Régies: Munkásokat irányító személy főleg földmunkában, mezőgazdaságban.
A munkások közül minden tíz választott maga közül egyet gazdának, aki majd felel a csapatnak kiadott területért. A gazda reggel megmondta, hogy ki hol fog aznap dolgozni.
6. Népies, régies: A ház ura; a család feje; az asszony férje.
A lovas kocsiról a kocsis átkiáltott a kerítésen, és a gazdát kereste. A gazda még nem volt itthon, a városban dolgozott, ezért csak az asszonnyal tudott beszélni.
7. Régies: Parasztember megszólítása, főleg keresztnév után.
A szomszéd átkiáltott a kerítésen: – János gazda! Itthon van?
A postás már messziről kiabált a kerékpárjáról: – István gazda, levele jött!
Eredet [gazda < ómagyar: gazda < ősmagyar: gazda < sumér: gašudu (gazda) < ga (ház) + ud (úr)]
