Gyász szó jelentése
gyász (főnév)
1. Nagy bánat, lelki fájdalom egy szeretett személy, főleg hozzátartozó, rokon eltávozása, halála miatt.
A gyászban talán az a legrosszabb, hogy már nem tudunk kapcsolatba lépni az elhunyttal. Az özvegy először gyászában érezte azt, hogy mennyi lehetőséget hagyott ki közös életükből, amíg élt a férje.
2. Fekete öltözék, amely teljesen vagy részben kiterjed az egész látható ruházatra. Ez esetleg lehet a kalapra, a felső karra, a kabát hajtókájára tűzött fekete fátyol vagy szalag is, amelyet halál esetén a hozzátartozók az őket ért veszteség jeléül a társadalmi szokások szerint megszabott ideig viselnek.
A fekete város című regényben Lőcse városa gyászt viselt. Az özvegy az esztendő elteltével leveti a gyászt.
3. Nagyon bánatos időszak, amelynek folyamán egy személy halála miatti bánat jeleit viseli az elhunyt rokona, barátja, ismerőse.
A gyász leteltével újra vidámság költözött a házba. A gyász után az özvegy érdeklődése újra a férfiak felé fordult.
4. Átvitt értelemben: Nagy bánat egy közösséget ért csapás, veszteség miatt, ennek mély átérzése.
A szabadságharc leverése után gyász lett úrrá az országon. A híres művész halála miatt az egész országot átfogta a gyász.
5. Átvitt értelemben: Hosszas szenvedés, szinte örök fájdalom.
A kereszténység szerint az elkárhozott lelkekre az örök gyász vár. A rabság gyásza megviselte a szabadságharcost.
Eredet [gyász < ómagyar: gyász < ősmagyar: jász (gyász) < dravida: ás, áy (bánat)]
