Giliszta szó jelentése
giliszta (főnév)
1. Földben élő féreg; alacsonyabb rendű állat, amelynek megnyúlt, hengeres, szelvényekre tagolt teste van. Földben vagy vizek iszapjában él. Táplálkozására az jellemző, hogy a talajt a testén áteresztve szűri ki a számára fontos szerves tápanyagokat.
Kis gilisztával nagy halat lehet fogni. Eső után előjönnek a giliszták.
2. Bélféreg; a férgek törzsén belül az ember és egyes állatok bélcsatornájában élő élősködők.
A giliszta csak a gazdaszervezetben képes élni. Régen gyakoribb volt a giliszta, mert akkor kevésbé ellenőrizték a hentesnél kapható sertés- és birkahúst. A giliszta az étkezések előtti alapos kézmosással megelőzhető, és a népi gyógyászatban sok fokhagyma fogyasztásával űzték el.
Eredet [giliszta < ómagyar: giliszta < szláv: gliszta (giliszta) < gliszt (féreg)]
