Gyémánt szó jelentése
gyémánt (főnév)
1. Kemény ásvány. Színtelen, ritkán színes, kristályos, a szén csoportjába tartozó kő; speciálisan csiszolt alakban drágakőként, nem tiszta fényű kisebb darabjait és porát pedig ipari célokra használják.
A gyémánt a nők legszebb ékszere. Az üvegvágó végén egy pici gyémánt végzi a vágást.
2. Átvitt értelemben: Kedves, becses személy (ritkábban tárgy).
A barna legénynek a vásári forgatagban meglátott szőke teremtés lett szíve egyetlen gyémántja. – Édes kis gyémántom, gyere hozzám – fordult a nagymama az unokájához.
3. Műszaki: Üvegvágó szerszám, amelyben egy kemény ásvány a vágóél.
Az üveges gyémántját elővéve szabta méretre az üveget. A csempéző gyémánttal karcolta meg az elvágandó burkolólapot.
4. Nyomda: Nagyon apró betű; négypontos, azaz 1 mm körüli méretű betűtípus.
A lábjegyzetben gyémánttal írták a meghatározást. A gyémánt szabad szemmel már alig olvasható.
Eredet [gyémánt < francia: diamant (gyémánt) < latin: adiamantem, adamantem (legkeményebb) < görög: adamantosz (törhetetlen, hajlíthatatlan) < a- (nem; határozói előtag) + damao (betör, idomít) < szanszkrit: damayati (szelídít, háziasít) < damah (ház)]
