Felismer szó jelentése
felismer (ige)
1. Ránéz és beazonosít; ránéz egy személyre, tárgyra, jelenségre, dologra, és azt helyesen beazonosítja, megérti a szerepét.
A férfi a tömegben felismerte a régi osztálytársát. A nyomozó felismerte a gyanúsítottat a rendőrségi nyilvántartásban.
2. Azonosságát kideríti, annak rejtettsége ellenére is felfedezi, hogy ki vagy micsoda, és megfelelően beazonosítja.
Az orvos a vizsgálat után felismerte, hogy milyen betegséggel van dolga. A tanár felismerte a diákjában a tantárgy iránti érdeklődést.
3. Gondolkodva ráeszmél, tudatára ébred egy számára eddig nem ismert vagy nem tudatosult összefüggésnek, igazságnak, megoldásnak, oknak, következménynek.
A férfi hirtelen felismerte a gondjai eredetét. A nehéz helyzetbe került fiú felismerte a barátság jelentőségét, amikor segítséget kapott.
Eredet [felismer < fel- (igekötő) + ismer]
