Faj szó jelentése
faj (főnév)
1. Egyforma élőlények. Az állatok, növények egy csoportja, amelynek egyedei örökítő anyagaikat természetes szaporodási módon, életképes utódokat létrehozva képesek azoknak átadni.
Az egész emberiség egy faj. A különböző fajokat nem lehet egymással keresztezni.
2. Embertípus vagy nép. Más emberektől értékben, származási tisztaságban, fejlődésképességben (a bennük rejlő, vélt sajátságok alapján) önkényesen elhatárolt fajta vagy nép, amelyet e sajátságok következtében egyesek uralkodásra, vezetésre, illetve alárendelt, szolgai szerepre szánnak.
Sokan ma is úgy vélik, hogy ők magasabb rendű fajhoz tartoznak. A fajok közötti másság hangsúlyozása a háborúk egyik alapja.
3. Régies: Nemzetség, család, ritkán más közösség, csoport, amelyhez adott egyén tartozik, illetve az ebből származó egyén, utód.
A magyarról azt tartják, hogy a szittya fajhoz tartozik. A Tarnóczy fajnak ivadéka vette meg a kastélyt.
4. Régies: Bizonyos fajta dolog, jelenség, féleség; meghatározott tulajdonság alapján megkülönböztetett változat.
A gyógymódok különböző fajai közül szinte egyik sem foglalkozik a megelőzéssel, csak a már kialakult betegségfajokat próbálják kezelni.
Eredet [faj < ómagyar: faj < ősmagyar: foj (faj) < dravida: payal, paiyal (fiú, magzat)]
