Felmondás szó jelentése
felmondás (főnév)
1. Fennhangon elbeszélés. Megtanult szöveg fejből megismétlése.
A tanuló az anyjának felmondással gyakorolja a leckét. A színész a vers felmondásával frissíti az emlékezetét a szereplés előtt.
2. Jogi: Kölcsön visszakérése, amikor az egyik fél egy szerződést megszűntnek nyilvánít, és ezzel a kölcsön adott összeget, értéket vissza kell adni.
A bank a kölcsön felmondásával fenyeget, ha nem fizeted a részleteket. Amikor az ügyfél a hitel felmondását választja, azonnal egy összegben vissza kell fizetnie a pénzt.
3. Szleng: Bérbeadás megszüntetése; szerződéssel bérbe vett szolgáltatásnak véget vetés.
A tulajdonos bejelentette a lakás felmondását a jövő hónaptól. Elsejétől kérjük az újság előfizetésének felmondását.
4. Szleng: Munkaviszony megszüntetése; annak megmondása egy alkalmazottnak, dolgozónak hogy a munkája megszűnik. A munkaadójával közlése annak, hogy a szerződését, munkaviszonyát megszűntnek tekinti.
A vállalat kénytelen lett tíz dolgozónak felmondásra. A dolgozónk új munkát talált, ezért hó végével várható a felmondása.
Eredet [felmondás < fel- (igekötő) + mond + -ás (főnévképző)]
