Fúvóka szó jelentése
fúvóka (főnév)
1. Levegő bemenete; hangszernek egy tölcséres kis alkatrésze, amelyet a zenész a szájába fog és amelyen keresztül a hangszert levegővel megszólaltatja.
A trombitás a szájához teszi a fúvókát. A furulya fúvókáját nem lehet levenni.
2. Műszaki: Cső kimenete; gázt vagy folyadékot szállító cső összeszűkülő vége, amely az anyagot egy sugárban tartva messzire kinyomja.
A tűzoltócső végén jókora fúvóka nyomja ki a vízsugarat. A rakéta alján lángcsóvát lövell ki a négy fúvóka.
3. Műszaki: Szórófej; folyadékot szállító cső sajátos kialakítású vége, amely az anyagot porlasztva szétszórja.
Az udvarban lévő fúvókákon keresztül vízpermet öntözi a füvet. A helyiség mennyezetén lévő fúvókák esőztetik a raktárt tűz esetén.
Eredet [fúvóka < fúvó + -ka (főnévképző)]
