Földönfutó szó jelentése
földönfutó (melléknév)
1. Nagyon szegény (ember), akinek nehéz mezőgazdasági munka ad megélhetést. Vagyontalan, saját föld és ház nélküli éhező.
A tűzvész által földönfutó csavargó lett a károsult. A földönfutó béresek mások földjén dolgoznak.
2. Régies: Törvénysértő bujdosó, száműzött (ember), akit a törvények nem védenek, bárki üldözhet.
A földönfutó betyárok a nádasban bujkálnak. A katonaszökevényből földönfutó vándor lett, aki nem mehet haza.
Eredet [földönfutó < föld + -ön (határozórag) + futó]