Bicsakol szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2017. január 3., 19:08-kor történt szerkesztése után volt.
bicsakol (ige)
1. Népies: Zsebkéssel vág; kis vágóeszközzel farag, ügyetlenül vagdos.
A fiad a patakparton bicsakol egy botot. A szakács olyan ügyetlen volt, hogy a saját kezét bicsakolta, nem a húst.
2. Népies: Kettéhajlik; zsebkés módjára csapódik, csukódik, hátracsuklik.
A kamion a hirtelen fékezéstől oldalra bicsakolt. A régi fajta borotva pengéje a nyelébe bicsakol.
3. Népies: Szokatlan irányba fordul és túlfeszül testrész, ízület; ficamodik.
A fiú csuklója a nagy eséstől hátra bicsakolt. A meredek lejtőn futva könnyen bicsakol a boka.
Eredet [bicsakol < bicsak + -ol (igeképző)]
