Fenyegetés szó jelentése
fenyegetés (főnév)
1. Veszély közlése; annak mondása, hogy ártani fog. Más ijesztgetése büntetéssel, megtorlással, hogy visszatartsa egy cselekvéstől, viselkedéstől.
A rendőr a bírsággal fenyegetés után meg is írta a büntető cédulát. A beírással fenyegetés után még egyszer rászól a tanár a rosszalkodó gyerekekre. Nem ijesztenek meg a bűnözők fenyegetései.
2. Mozdulatával veszély jelzése. Rosszallásának kifejezésére a mutatóujjának, karjának, botjának vagy büntető eszközének egyenes felemelése és előre-hátra mozgatása, rázása egy ember felé integetve.
A földműves ököllel fenyegetéssel kergeti el a dinnyét lopó legényeket. A gazda a bottal fenyegetés közben megszidja a rosszalkodó kutyát.
3. Veszély okozása; lehetséges kár, ártalom, veszteség, amely könnyen bekövetkezhet.
A rossz híd nem járható a leesés fenyegetése miatt. A biztosító abból él, hogy elhiteti velünk a környezetünkben lévő sok veszély fenyegetését. A vihar fenyegetést jelent a hegyi falu számára
Eredet [fenyegetés < fenyeget + -és (főnévképző)]
