Feltétlen szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2016. november 28., 17:14-kor történt szerkesztése után volt.
feltétlen (melléknév)
1. Kikötésektől mentes; semmi előzetes elváráshoz nem kötött.
A parancsnok feltétlen engedelmességet vár el. Az anya feltétlen szeretettel neveli gyerekét.
2. Teljesen kitartó, megbízható; jellemzőjében állhatatos.
A titkár feltétlen híve az igazgató úrnak. A diák feltétlen bizalma véget ért, amikor a tanár nem segített neki.
3. Mindig igaz; kivétel nélkül, minden körülmény között érvényes, teljesülő, szükségszerű.
A jégesőnek feltétlen következménye, hogy károsodik a termés. A tanulókkal szemben feltétlen elvárás, hogy tanuljanak.
Eredet [feltétlen < feltét(el) + -len (igeképző)]
