Feltámad szó jelentése
feltámad (ige)
1. Tömegesen lázadni kezd; hirtelen az elnyomás ellen zendül, felkel.
A sok szenvedés miatt feltámadt a nép. A könyörtelenség láttán feltámadtak a matrózok.
2. Újra életre kel. Meghalt ember újra élni kezd.
Az emberek abban bíztak, hogy a szent ember feltámad. Az elütött macska pár perc múlva feltámadt és elszaladt.
3. Újra hatni kezd; mozgásba jön; természeti erő, szél újra felerősödik.
Délután mindig feltámad a szél. Egyszerre csak feltámadtak a hullámok.
4. Átvitt értelemben: Újra megjelenik; elmúlt tevékenység, szokás visszatér, újra szokássá válik. Érzés, indulat, emlék újra hatást vált ki.
Vidéken feltámadt a néptánc. Amikor feltámadtak bennem az emlékek, könnyezni kezdtem.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
