Béka szó jelentése
béka (főnév)
Kétéltű állat. Nedves helyen, vízparton élő, rendszerint sima, nyirkos bőrű, négylábú, farkatlan élőlény; teste zömök, hátsó lábai ugrásra alkalmasak.
A nyári estéken a tóparton messzire hallatszik a békák brekegése. A gólya béka után vadászik a tóban.
Eredet [béka < ómagyar: béka < ősmagyar: beka, béka (béka) < szanszkrit: bhéka (béka) < víkkam (dagadt, puffadt)]