Reszel szó jelentése
reszel (ige I.)
1. Apró részeket leválaszt egy recés felületű eszközzel egy kemény anyagról. Egy tárgy kemény felületéről eszközzel apró részeket dörzsöl le.
Az anya almát reszel a gyereknek. A szakács tormát reszel a főtt sonkához.
2. Műszaki: Finomabbra simít, csiszol egy kemény felületet, fém- vagy fatárgyat egy acélból készült eszközzel a durvább megmunkálás után.
A kulcsmásoló még egy kicsit reszel az elkészült kulcson. Az asztalos reszel egy keveset a széklábon, hogy a helyére menjen.
3. Finomra simítva alakít egy kemény felületet, tárgyat.
A nő rendszereresen reszeli a körmeit. A lakatos kulcsot reszel a zárba.
4. Átvitt értelemben: Rekedten, érdesen hangzik a kiadott hang; a torok rekedtes hangot ad.
A kiszáradt torok gyakran reszel. A szónok a beszéd előtt még egyet reszelt a torkán, aztán belekezdett a mondanivalójába.
Eredet [reszel < ómagyar: reszel < ősmagyar: giriszel, garaszol (karcol, csikar) < dravida: rósu, rónsu, urosu (dörzsöl, súrol) < hangutánzó]
Lásd még: köszörül
Kifejezések
Reszeli a torkát / reszel a torka – (a torkot ingerli, kaparja).
Reszeli a torkát – (Régies: megszólalás előtt krákogó, rekedtes hangot ad ki, hogy a váladéktól megtisztítssa).
Tormát reszel az orra alá – (Népies: sok apró kellemetlenséget okoz neki).
reszel (ige II.)
Tájszó, elavult: Derekát, csípőjét ringatja járás vagy tánc közben; csípőt riszál.
A lány a tánc közben reszeli a derekát. A csinos nő járás közben csábosan reszeli a csípőjét.
Eredet [reszel < riszál]
