Felépítmény szó jelentése
felépítmény (főnév)
1. Műszaki: Alapon támaszkodó részek; nagy épületnek, pályatestnek a felsőbb, használati részei, amelyeket az alap vagy alsó szerkezet tart.
A vasúti pálya felépítménye a sín és a peron is. Az alapok már elkészültek, és most kezdődik a felépítmény építése.
2. Műszaki: Hajó felső része; a hajótest és fedélzet fölé készített zárt helyiségek, terek, amelyeket az utasok és hajósok használhatnak, vagy ahol árut szállítanak.
A hullámok egészen a felépítmény magasságáig felcsaptak. A felépítmény legmagasabb pontja a hajóhíd.
3. Átvitt értelemben: Az elvek alkalmazása; egy szervezet, vagy az egész társadalom nézeteinek megfelelő tevékenységek, intézmények.
Az alapítónk elvei jelentik az alapot, és a szervezetünk működése a felépítmény. A sikeres gazdaság olyan felépítmény, amelyből célszerű átvenni az értékes működései elveket.
Eredet [felépítmény < felépít + -mény (főnévképző)]
