Elhal szó jelentése

elhal (ige)

Elhuny; távozik az élők közül. Az élőket hátrahagyva életét veszti.

A barátom apja korán elhalt. A két árva szülei még a háború alatt elhaltak.

Eredet [elhal < el- (igekötő) + hal (ige)

1. Részben elpusztul egy élő szervezet egy része.

A bőr elhalt a sarkamon a kemény cipő miatt. Kísérletezéskor a csészében tenyésztett sejtek elhaltak.

2. Lassan elájul, eszméletét veszti.

A hölgy elhalt a tűző napon. Egy férfi kapta el hátulról, miközben elhalt.

3. Elzsibbad egy testrész; átmenetileg érzéketlenné válik.

A hosszú fekvés közben elhalt a kezem. Teljesen elhalt a combom, amíg a vécén ültem.

4. Folyamat megszűnik, elmúlik. Hang elhalkul, elnémul, elenyészik.

A piacon délutánra elhalt a nyüzsgés. Végül elhalt a csatazaj és megszűnt minden harc.

5. Fokozatosan megszűnik egy érzés, érzelem.

Az özvegy bánata pár hónap múlva elhalt. A lány szerelme elhalt, amikor rájött, mennyire becsapták.