Eszmény szó jelentése
eszmény (főnév)
1. Ideál; elgondolt vagy létező mintakép, példakép, bizonyos tevékenység vezérlő célja, amelyet egy személy vagy csoport maga elé tűz, és amelynek elérésére törekszik.
Ma nem igazán lehet tudni, hogy a pártok miként törekszenek az általuk hirdetett eszmény megvalósítására, mert annyira áthatja tevékenységüket az éppen aktuális hatalmi harc. A honfoglaló magyarok eszménye a szabadság volt.
2. A tökéletesség megtestesítője; egy adott dolog elképzelt képe, amelyben annak célja maradéktalanul megvalósul.
A szabadság eszménye mindenkit magával ragad. Eszmények megfogalmazása nélkül nem tudjuk igazán, merrefelé kell haladnunk.
3. Művészet: Tökéletesnek tekintett forma, amely nem egy létező modell ábrázolása, hanem a művész szépségről alkotott ideális elképzelése.
A középkori nő eszménye sokkal vaskosabb volt, mint a mai sovány eszmény. A tárlaton érdekes volt megfigyelni azt, miként mutatnak egymás mellett a különböző festők eszményei.
Eredet [eszmény < újmagyar: eszmény (alapelv, elmélet) < ész (főnév) + -mény (főnévképző)]
