Érzet szó jelentése
érzet (főnév)
1. Egy érzékszerv jelzése, amely a fizikai környezet felől egy élőlényhez érkezik különböző benyomások formájában. Az élőlényt érő részecskék, rezgések (hullámok) hatása, amely az emlékekben felvételre kerül.
A gombon az érintés érzetét tapasztaljuk minden gombnyomásnál. A szél elültével a melegérzet erősödött. A hang is érzetet kelt.
2. Személyes benyomás. Egy személyben kialakult sejtés, bizonytalan gyanú.
A fiúnak a barátját hallgatva az az érzete támadt, mintha az ő problémájáról beszélne, pedig csak egy másik emberről szólt a történet. A lánynak az az érzete lett, hogy a fiú nem figyel rá.
3. Régies: Belső érzelem; megnyilvánuló vonzalom, hangulat.
A költőt gyengéd érzet járta át, amikor meglátta a kedvesét. A hősies érzetek miatt sok legény beállt katonának.
Eredet [érzet < ér(e)z + -et (főnévképző)]
