Érvel szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2016. augusztus 18., 08:07-kor történt szerkesztése után volt.
érvel (ige)
1. Bizonyítékokat mond; tényeket sorol fel egy tétel vagy állítás bizonyítására.
A vitában jól érvelt a professzor. A hittérő az új hit felvétele mellett érvelt az embereknek.
2. Igazolásként használ; egy tényt, adatot említ egy tétel vagy állítás bizonyítására.
Az igazgató a szerződés követelményeivel érvelt. A későn hazaérő férj azzal érvelt a felesége szidalmára, hogy túlóráznia kellett.
Eredet [érvel < érv + -el (igeképző)]
Lezárva 7K: 2011. augusztus 11., 19:08
