Kivág szó jelentése

kivág (ige)

1. Vágóeszközzel főben elmetsz.

Kivágja a fát, az erdőt, a nádat.

2. Csőrével kilyukaszt.

A madár kivágja az érett körtét.

3. Erős ütéssel, rúgással behorpaszt, gödrössé tesz.

A gyorsan futó lovak kivágják az utat.

4. Csapva kiül.

Ostorral kivágja valaki szemét.

5. Hirtelen kidob, kitesz.

Mérgében kivágott az asztalra egy százast.

Úgy kivágta a szobából, hogy a lába sem érte a földet.

6. Nagy gyorsasággal kitár.

A szél kivágta az ajtót.

Harcolva, küzdve kiszabadul; ügyes szavakkal kimenti magát.

Az ellenség közül kivágja magát.

Minden vád alól ügyesen tudta magát kivágni.

Eredet [kivág < ki- (igekötő) + vág]