Mennyei szó jelentése
mennyei (melléknév)
1. Isten közelében létező (angyal, lélek, szent), aki Isten lakóhelyén él (a kereszténység tanítása szerint).
A mennyei angyalok Istent dicsőítik. A hívő a mennyei szentekhez is imádkozik.
2. Vallási: Isten közeléből származó (közlés, tanítás, utasítás, dolog), amelyet általában egy angyal vagy szent ember közvetít a többi ember felé (a kereszténység tanítása szerint).
A szent ember mennyei sugallatot kapott álmában. Az angyal mennyei küldetést teljesít.
3. Átvitt értelemben: Legnagyobb fokú, csodálatot ébresztő, rendkívüli (érzés, hatás, jelenség, dolog), amely mutatott és megtapasztalt minőségével kiemelkedik más hasonló dolog közül.
A fiatal pár mennyei boldogságot érez a mézesheteik alatt. A zenekar mennyei zenét játszik.
4. Átvitt értelemben: Rendkívüli élvezetet nyújtó, felséges (tevékenység, dolog), legfinomabb ízű (étel).
Az étteremben mennyei ételek kaphatók. A fiatal pár mennyei örömöknek néz elébe a gondtalan nászúton.
5. Átvitt értelemben: Az éghez tartozó (jelenség, dolog), amely az égre vonatkozik, ott játszódik le.
A festményen ragyogónak látszik a napsütötte táj feletti mennyei kék. A csillagász figyelemmel kíséri a mennyei bolygómozgást.
Eredet [mennyei < menny + -e- (kötőhang) + -i (melléknévképző)]
