Párbaj szó jelentése
párbaj (főnév)
1. Átvitt értelemben: Rövid fegyveres küzdelem két szemben álló ellenséges sereg egyes fegyvernemei között.
A csata tüzérségi párbajjal kezdődik: az ellenfelek egymás állásait lövik néhány órán át. Az iparvidék felett légipárbaj bontakozik ki az ellenséges bombázók és a vadászgépek között.
2. Átvitt értelemben: Rövid ideig tartó szembenállás, küzdelem egy mérkőzésen vagy vitán belül két szemben álló fél vagy csoport között; versengés.
Egy futballmérkőzésen a csatár és hátvéd párbajára gyakran kerül sor. A birkózó döntő két kiváló versenyző párbaja.
3. Régies: Becsületbeli fegyveres elégtétel, amelyben két egyenrangú fél megküzd egymással; az egyikük úgy érzi, hogy a másik fél az ő tisztességének, jó hírének ártott, és megsértette őt.
A győztes párbaj vagy igazolja a sértést, vagy elégtételül szolgál. A párbajnak ezt a formáját már régen betiltották.
4. Régies, elavult: Ellenfelek fegyveres harca; két szemben álló katona, harcos egymás elleni küzdelme kézifegyverekkel.
A török korban sokszor került sor halálos kimenetelű párbajra. A párbaj győztese nagy dicsőséget szerzett magának.
Eredet [párbaj < pár (főnév I.) + baj]
