Öv szó jelentése
öv (főnév)
Szalagszerű pánt, amely bőrből, műanyagból vagy más anyagból készül, és a viselt ruhát derékban körbefogja, a testhez szorítja.
A fürdőköntöst egy öv fogja össze a férfin. A nadrágba egy övet dug a viselője.
Eredet [öv < ómagyar: öv < ősmagyar: vüvi (öv) < dravida: yappu, appu (öv, „kötő”) < á, yá (köt)]
Lásd még: gyeplő
További részletezés
1. Úszást segítő felfújható kerek tömlő műanyagból vagy gumiból, vagy más hasonló testre illeszthető eszköz, amely biztosítja a víz színen maradást.
A csónakban ülők mind egy-egy mentőövet viselnek. A kisgyerek egy övvel lubickol a medencében.
2. Átvitt értelemben: Derék az emberi testen; a csípő tájéka a test egész kerületében.
A férfi övig gázol a vízben. A gazda örül, hogy a búza már övig ér.
3. Átvitt értelemben: Gyűrűszerű terület, amely egy helyet, települést többé-kevésbé zártan körbevesz; övezet.
A nagyvárost egy ipari öv veszi körbe. Az erődítmények övén megakad a támadás.
4. Földrajz: Hasonló éghajlati jellegű területek egyike a Földön; az egyenlítőtől északra és délre meghatározott szélességi körök közötti terület, amelyen belül az évszakok száma azonos.
A forró övben naponta esik az eső. Mi a mérsékelt övben élünk, ahol négy évszak van.
5. Földrajz: Hasonló jellemzőjű terület bizonyos földrajzi vagy gazdasági szempont szerint.
A lombos erdők övét a tűlevelűeké váltja fel a magasabb területeken. Az alföldi terület a búza övbe tartozik.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Kazán/kohó övei – (Műszaki, kohászat: a kazán/kohó burkolatát körbefogó meghajlított vaslemezek).
Megoldja az övét – (Régies, elavult: nővel közösül).
Vasszerkezet övei – (Műszaki: tartó lemezekre két oldalt merőlegesen illesztett lapok).
Lezárva 7K: 2013. október 27., 19:56
