Ideges szó jelentése
ideges (melléknév)
1. Túlzottan ingerlékeny (személy), aki folyamatosan fáradékony, érzékeny és nehezen viseli el a stresszt.
Az ideges lánynak nincsenek tartós kapcsolatai. Az ideges ember általában nyugtatókat is szed.
2. Alkalmanként ingerlékeny (személy), aki egy stresszes helyzetben nagyon érzékeny, könnyen felfortyan, méregbe, dühbe gurul.
A most ideges főnökkel nem lehet beszélni. Az éppen ideges tanár kiabál a tanulókkal.
3. Ingerlékeny személyre valló (lelkiállapot, magatartás, megnyilatkozás).
A nő ideges nevetése azt mutatja, hogy hazudik. A tanár kérdésére adott ideges vállrándítás nem hozza ki a béketűrésből a tanárt.
4. Betegesen érzékeny, gyenge (szerv), illetve ennek beteges működésével kapcsolatos (jelenség).
A férfi ideges gyomorpanaszaival az orvoshoz fordul. A vezető arcán megmutatkozó ideges izomrángások azt mutatják, hogy jó lenne neki kipihennie magát.
5. Régies: Húrral, zsinórral fölszerelt, ideggel (3, 4, 5) ellátott.
Az ideges íjat kifeszíti a harcos. Az ideges ponyvát kifeszítik a színpad fölé.
Eredet [ideges < ideg + -es (melléknévképző)]
