Tanítás szó jelentése
tanítás (főnév)
1. Új tudnivaló átadása. Egy oktató tevékenysége, illetve ennek a tevékenységnek az eredménye, amikor egy másik személy vagy csoport új ismereteket szerez egy tárgykörben vagy tevékenységben, és az így elsajátított ismeretet eredményesen tudja alkalmazni.
A gyerekek tanításával az iskolában dolgozó tanítók és tanárok vannak megbízva. A tánctanár csoportosan is végzi a tánctanítást, de magánórákat is ad.
2. Elgondolások rendszere. Egymással összefüggő világnézeti vagy tudományos nézetek, elvek, elképzelések teljes rendszere, amelyeket igaznak és helyesnek tekintenek; tan.
Buddha tanításai a világ nyugati részén is népszerűek. A különféle vallási tanításokban hívő embereknek békésen kell egymás mellett élnie.
Eredet [tanítás < tanít + -ás (főnévképző)]
