Elsőbbség szó jelentése
elsőbbség (főnév)
1. Mások elé besorolt helyzet; előtérbe helyezett állapot, megítélés, amely miatt minőségben, fontosságban, jogban, kiváltságban másokat megelőz.
Az orvosnál a várakozás idejét meghosszabbítják az elsőbbséggel kezelt esetek. A csoport érdekei általában elsőbbséget élveznek az egyén érdekeivel szemben.
2. Jogi: Előnyös helyzet, amelyet törvény biztosít; kivételezett jogállapot; kiemelt helyzet.
A volt tanácsi lakások eladásakor az ott lakó család elsőbbséget élvezett. Az tartozások kifizetésekor elsőbbséget élvez az adóhivatal. A közlekedési szabályok a jobb kézről érkező járműnek elsőbbséget adnak az egyenrangú útkereszteződésben.
3. Időben előbbi létezés, keletkezés, amikor egy személy vagy dolog korábbi, vagy időben első volt a többi hasonló személy, dolog között.
Kolumbusz elsőbbségét nem lehet elvitatni Amerika felfedezésénél. Az új találmányt két feltaláló is benyújtotta a találmányi hivatalhoz, az elsőbbséget az egy nappal korábban érkező kapta.
Eredet [elsőbbség < első + -bb (melléknévképző) + -ség (főnévképző)]
