Búcsúzik szó jelentése
búcsúzik (ige)
1. Távozáskor köszön a helyben maradó személytől vagy személyektől. Jókívánságot kifejező szavakat mond (vagy ír), illetve szokásos jelképes mozdulatokat tesz (int, kezet fog, csókot ad).
A katona búcsúzik a kedvesétől. Az elutazó fiú búcsúzik a szüleitől. A lány a levél végén szerető szavakkal búcsúzik a címzettől.
2. Távozónak köszön egy helyben maradó személy. Meghallgatja a távozó jókívánságait, és az ilyenkor szokásos jelképes mozdulatok kíséretében válaszol rájuk.
A feleség búcsúzik a munkába menő férjtől. A szülők búcsúznak az elutazó fiúktól.
3. Átvitt értelemben: Utolsó útjára kísér egy halottat. Az elhunythoz a temetésen úgy beszél, mintha közvetlenül hozzá szólna.
A híres színésztől ezrek búcsúztak a temetőben. A gyászolók nevében egy híres pályatársa búcsúzott tőle a ravatalnál.
4. Átvitt értelemben: Megválik tőle. Már nem lesz vele; nem birtokolja többé; nem rendelkezik vele vagy fölötte.
A középkorú ember egyre jobban érzi, hogy búcsúzik a fiatalságától. Késő ősszel a természet búcsúzik a melegtől.
Eredet [búcsúzik < búcsú + -zik (igeképző)]
