Ékesség szó jelentése
ékesség (főnév)
1. Nagyon szép ékszer, ékkő, díszítmény ruhán, tárgyon.
A menyasszony ruháját sok gyöngy és ékesség tette még szebbé. A serleget drágakövek és más ékességek díszítették.
2. Díszül szolgáló tárgy; nagyon szép dolog, terület.
A szobor a tér ékessége. Az árnyas sétány a város legszebb ékessége.
3. Díszes kinézet; egy tárgy, dolog szépsége, szemet gyönyörködtető tulajdonsága.
A királynő ruhájának ékessége még a többi báli ruha között is feltűnő volt. A régi könyvnek nemcsak a tartalma, de az ékessége is kiemelkedő.
3. Kiemelkedő személy, dolog, akire vagy amire büszke egy személy, közösség.
A tudós az intézet ékessége. Az olimpiai bajnok a vendégsereg ékessége. A gazdaság ékessége a díjnyertes versenyló.
Eredet [ékesség < ékes (melléknév II.) + -ség (főnévképző)]
