Ejtés szó jelentése

ejtés (főnév)

1. Esni hagyás; kézből, fogásból kiengedés.

A könyv földre ejtése után a nő gyorsan felvette és elnézést kért. A tányér a padlóra ejtés miatt tört el.

2. Kellemetlen állapotba hozás; más állapot előidézése.

A kétségbe ejtés után meg is nyugtatott az ellenőr, mert nem komoly a hiba. A lány teherbe ejtése miatt eltűnt a fiú.

3. Kimondás; hang sajátos kiejtése.

A magyaros ejtés miatt nehéz megérteni, amikor angolul beszélsz. A szép ejtés segít a megértésben.

4. Elavult, nyelvtan: Ragozott főnév; a főnév bármelyik ragozott formája, esete.

A többes ejtés azt jelenti, hogy többes számú főnevet használunk. A második ejtés a birtokot fejezte ki, például: apámé.

Eredet [ejtés < ejt + -és (főnévképző)]