Diagnózis szó jelentése
diagnózis (főnév)
1. Orvosi: Betegség besorolása; az orvosi vizsgálat eljárása, amikor az orvos megállapítja a betegség mibenlétét annak tünetei és a test működésére utaló vizsgálati leletek (például vérkép, röntgenfelvétel) alapján.
Az orvos a diagnózist a beteg panaszainak meghallgatásával kezdi. A diagnózis körültekintő elvégzése érdekében a háziorvos még egy vizsgálatot kért a szakrendelőben.
2. Orvosi: A vizsgálat eredménye; a pontosan besorolt betegség.
A diagnózist már régen sejtette a beteg, de annak kikerülhetetlen ténye mégis mellbe vágta. A diagnózis alapján az azonnali műtét indokolttá vált.
3. Átvitt értelemben: Társadalmi kórkép megrajzolása, a társadalmi bajok, problémák vélt vagy valós okainak felderítése.
A miniszterelnök több gazdasági szakembert is meghallgatott a népszerűségvesztés okának diagnózisa során. A diagnózis során nem gondoltak az állampolgár tűrőképességének a figyelembevételére, ezért nem kérdezték meg az utca emberét.
4. Átvitt értelemben: Társadalmi kórkép, az ezt kiváltó vélt vagy valós okokkal együtt.
A diagnózis használati értékét nagyban csökkentette a talpnyalók véleménye. A diagnózis alapján kidolgozott gazdasági program az újabb kölcsönök felvételével gyakorlatilag elodázta a problémát a választások utáni időre.
Eredet [diagnózis < görög: diagnosis (megkülönböztetés, kiismerés) < dia- (átfogó) + gnoszko (megismer)]
