Boldogul szó jelentése
boldogul (ige)
1. Sikerrel elvégzi a feladatát. Eredményesen megcsinálja a szándéka és kitűzött célja szerint.
A kisdiák boldogul az írással-olvasással. A mérnök boldogul a bonyolult műszaki probléma megoldásával.
2. Ellenállást leküzdve eléri. Egy személy, tárgy, közeg ellenállását leküzdve eléri a célját, érvényesíti az akaratát.
Az idős óvónő már nem boldogul a sok eleven kisgyerekkel. A szakmunkástanuló csak nehezen boldogult az új munkadarabbal.
3. Előre jut az életben. Sikeresen halad előre a munkájában, pályáján, és sorozatosan eléri a kitűzött céljait.
A lány jól boldogul a választott hivatásában. Az ügyes tanár nagyon jól bánik a gyerekekkel, és jól boldogul az osztályokban.
4. Régies, vallási: A mennybe jut a halála után. Az Isten színe elé kerül; üdvözül.
A pap azért imádkozik, hogy az elhunyt boldoguljon. A rokonok mind azt szeretnék, hogy a szeretett halott boldoguljon.
Eredet [boldogul < boldog + -ul (igeképző)]
