Búvár szó jelentése
búvár (főnév)
1. Víz alá merülő szakképzett személy, aki alkalmas fölszereléssel, speciális ruhában és légzőberendezéssel a víz alá merül, és ott hosszabb ideig dolgozik vagy megfigyelést végez.
Három búvár dolgozik a hajóroncsnál. A hidak pilléreit meghatározott időközönként búvár vizsgálja meg.
2. Víz alá merülő személy, aki különösebb fölszerelés nélkül gyöngyhalászás vagy más feladat végzése miatt víz alá merül és a víz alatt lélegzetvétel nélkül egy (kis) ideig tartózkodik.
A búvár már gyerekkora óta edzi magát a gyöngyhalászatra. A búvárok kis hajókkal mennek ki a tengerre.
3. Víz alá bukó madár, amely élelmét a víz alatt szerzi és huzamosabb ideig tud víz alatt tartózkodni lélegzetvétel nélkül.
A vadkacsa nem igazi búvár, mert a hátsó része akkor is kiemelkedik a vízből, ha a fejét bedugja. A pingvin egy igazi búvár, amelynek lételeme a víz.
4. Átvitt értelemben: Elmélyedő személy, aki a szóban forgó területtel, meghatározott (tudományos) kutatással alaposan foglalkozik.
A férfi már iskolás korától kezdve természetbúvár volt. A régiségek szenvedélyes búvára volt a műkereskedő.
Eredet [búvár < ómagyar: búvár < búv(ik) + -ár (főnévképző)]
