Csúfol szó jelentése
csúfol (ige)
1. Gúnyt űz belőle. Hibát, fogyatékosságot, gyengét, szégyenletesnek tartott életkörülményt a szavaival, magatartásával nevetségessé tesz.
A gyerekek csúfolják a sánta társukat. Mivel a kisfiú hamar sírva fakadt, ezért a többiek ezzel csúfolták.
2. Gúnyosan nevez, szégyenérzést keltve rossz jellemzőjűként említ.
A rövid hajú gyereket kopasznak csúfolták. Az iskolában a többiek kapafogúnak csúfolták a kislányt.
3. Átvitt értelemben: Gúnyosan dicsér; megbecsülést, méltányolást kifejező néven nevez, amit nem érdemel meg; annak mondják, aminek valójában nem nevezhető.
A vidéki porfészket városnak csúfolták. Ez a kis előszoba az, amit szalonnak csúfolnak?
4. Népies: Nevetségessé tesz; azzal bosszant, hogy a személlyel kapcsolatban más (rosszabb jellemzőjű) személyt vagy dolgot emleget.
A faluban a gyereket süket anyjával csúfolták. A legényt a szomszéd szeplős lánnyal csúfolják.
Eredet [csúfol < csúf + -ol (igeképző)]
