Alél szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2015. augusztus 12., 11:59-kor történt szerkesztése után volt.
alél (ige)
1. Alvásszerű állapotba kerül a kimerültségtől, fáradtságtól, betegségtől; ilyen állapotban van.
A lázas gyerek az anyja karjába alél. A férfi az egész napi fárasztó munkától az ágyra alél.
2. Eszméletlenül összeesik; a földre rogy magatehetetlenül és öntudatlanul.
A rossz hír okozta sokktól a lány a székbe alélt. A nő férje karjaiba alél a nagy melegben.
Eredet [alél < ómagyar: alél < ősmagyar: ale (alvás) + -l (igeképző) < dravida: alu, aluttal (fáradt, gyenge)]
Lezárva 7K: 2010. december 21., 21:59
