Citrom szó jelentése
citrom (főnév)
1. Déligyümölcs, amely a naranccsal rokon, savanyú levű, C-vitaminban gazdag. Világossárga héja dúsan tartalmaz illóolajat. Tövises ágú fája 3-5 méter magas, illatos virágai fehérek, egész évben terem. A gyümölcs gerezdekből áll, a világos sárgászöld, rostos, lédús gyümölcshúsban a termés közepéhez közel ülnek a hosszúkás, úgy 1 cm hosszú, egyik végükön kihegyesedő magvak.
Az asszony a limonádéba citromot facsart, hogy a nagy nyári melegben még jobban hűtsön. A sült halhoz citromot is adnak ízesítésül.
2. Savanyú gyümölcslé; a savanyú ízű déligyümölcs kifacsart leve.
Az asszony a vendége teájához citromot adott ízesítésül. A savanykás citromhoz cukrot adnak édesítésül, pedig ezzel sokat rontanak a citrom jótékony hatásán.
3. Savanyú ízesítés, ami a savanyú ízű déligyümölcsből készült; illetve az ezzel ízesített fagylalt, krém vagy szörp.
A citrom volt a gyerek kedvenc fagylaltja, így ahányszor csak bement a szüleivel a cukrászdába, kért magának citromot. A gyerek születésnapjára készített tortalapokat citrommal töltötte meg az anya.
Eredet [citrom < középmagyar: citrom < latin: citrum (citrusról való) < citrus (citromfa)]