Címeres szó jelentése
címeres (melléknév)
1. Hivatalos jelképpel díszített; egy család, helység, közösség jelképével ellátott (felület, tárgy).
A címeres pajzs a lovagok harci felszereléséhez tartozott. A ház kapuját egy címeres faragás díszíti.
2. Átvitt értelemben: Rosszaságával hírhedtté vált (személy). Ilyen személyre jellemző, nagy kárt okozó (tett).
A címeres gazember már több embert becsapott. A címeres árulásnak meglett a káros következménye.
3. Népies: Felfelé hajló szarvú (állat, szarvasmarha).
A gazdának van két címeres ökre. A jól megpakolt szekeret két címeres bika húzza.
4. Régies: Kiváltságos rangú vagy rangosnak tekintett (személy, közösség, testület, család); nemes.
A város címeres tanácsa összeült. A címeres családnak szép kastélya van.
Eredet [címeres < címer + -es (melléknévképző)]
