Címer szó jelentése
címer (főnév I.)
1. Hivatalos jelvény, jelkép, meghatározott színekből és alakokból álló ábra, kép, gyakran pajzs alakú keretben. Egy család, helység, közösség jelképezésére szolgál.
Magyarország címere tükrözi az ország értékes jelképét: ma ismét a pajzs és korona látható rajta. A nemesi családoknak megvan a saját ősi címere.
2. Régies: Cégtábla. Adott foglalkozási ág, üzlet jelvénye, cégére.
A csizmadia műhelyén kint van az új címer. A címer alapján messziről látható, hogy melyik üzletben mit árulnak.
3. Népies: Porzós virágzat, amely bugás vagy füzéres kinézetű.
A kukorica címerét az egyik kukoricatáblában le szokták törni, ha a növényt másik tábláról akarják beporoztatni. A nád címerét hazavitték a kirándulók és betették egy padlóvázába.
4. Vadászat, régies: Dísztrófea; szarvas, őz agancsa.
A vadász házában a szobában a falon sorakoznak a címerei. A férfi az első címerét akkor lőtte, amikor belépett a helyi vadásztársaságba.
Eredet [címer < ómagyar: címer < latin: cymarium (sisakdísz) < görög: széma (jel, címer, sisakdísz)]
